Magyarországi nyugdíj és nyugdíj előtakarékosságok

De nem is kell a gyerekeink, unokáink vagy dédunokáink nyugdíja miatt aggódnunk. A csökkenő népesség fő okai az alacsony termékenységi ráta, ez Romániában 1,64 gyerek / nő, míg Magyarországon 1,49 gyerek / nő. Mindkettő erősen elmarad a 2,1-es „csoda” számtól, amely a lakosság fenntartására elég. E mellé párosul mindkét országban az elvándorlás, a bevándorlás hiánya és a születéskor várható élettartam növekedése: ez Magyarországon 76,06 év, míg Romániában hasonló, 75,31 év. Így évről-évre arra számíthatunk, hogy egy aktív dolgozóra (tehát a nyugdíjjárulékot befizetőre) több idős nyugdíjas „jut” majd, így a nyugdíjak alacsonyabbak lesznek, mint jelenleg. Pedig ma is kevesen vannak, akik ugyanazt vagy hasonló életszínvonalat tudnak, tudnának fenntartani, ha most mennének nyugdíjba.

Milyen befektetések, megtakarítások segíthetnek a nyugdíjas évekre?

Az utóbbi években az államok szerepe a szociális szférában meggyengült világszerte, néhány ország kivételével. Egyesek azt gondolják, hogy a család szerepe ismét fel fog értékelődni az idősek ellátása szempontjából, mint az állami nyugdíjrendszerek előtt. Mások más megtakarításokon és befektetéseken gondolkodnak: gyakorlatilag bármiről lehet szó ezüsttányérok és aranyrudak vásárlásától kezdve lakáskiadáson át kriptovaluták (pl. Bitcoin) vásárlásáig. Azonban a magyar nyugdíjak esetében a magyar állam három termékcsaládot támogat, nem véletlenül. Ezeket a 2014-es SZJA-törvény (személyi jövedelemadó törvény) szabályozza és a három termékcsalád az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás.

Miért támogat a magyar állam nyugdíj megtakarításokat?

Az első bekezdésben említett demográfiai változásokkal az állam sokkal jobban tisztában van, mint bárki más. Természetesen nemcsak a jövő nyugdíjasainak érdeke, hogy tisztességesen, szükség nélkül élhessenek a mindennapokban, hanem az államnak is. Hiszen senki nem akarna olyan országot vezetni, ahol idős emberek éheznek és szenvednek szükséget. Így a magyar állam úgy döntött, hogy egyes piaci szereplők termékeit támogatja adókedvezményekkel.

Ezzel egyesek gondolataival ellentétben az állam semmilyen módon nem tud vagy akar beleszólni a nyugdíj-előtakarékosságokba, így ezek nem juthatnak a magánnyugdíjpénztár sorsára, amely egy állami intézmény volt.

Az adókedvezmény mértéke pedig mindhárom termékkategória esetében 20%, ami azt jelenti, hogy az éves magyar SZJA befizetéseink után 20%-ot visszaigényelhetünk. Nem kell nagy ördöngösségre gondolni, az adóbevallás kitöltésekor nagyjából annyit kell tenni, hogy beixelünk egy rubrikát. Igaz, ezt nem szabad elfelejteni, mert az adójóváírás nem jár automatikusan.

És hova érkezik ez az adó? A nyugdíj-előtakarékosságunk részévé válik. Így nemcsak, hogy az adónkat visszakapjuk (tehát a mi döntésünk, hogy mi történjen több tízezer vagy még több forinttal: a mi zsebünkbe vándoroljon vissza, vagy maradjon a központi költségvetésben), hanem ez a megtakarításunk részeként kamatozik, majd kamatosan kamatozik.

Ez valóban egy olyan állami támogatás, amellyel hosszú távon mindkét fél jól jár. Nem véletlenül ez az egyik legnépszerűbb része ezeknek a nyugdíj-előtakarékosságoknak. Az utóbbi valamivel több mint húsz évben több mint 1,1 millióan indítottak számlát a nyugdíjpénztár termékcsaládban (azért termékcsalád vagy kategória, mert minden pénzintézet valamelyes módon más termékeket forgalmaz) és az utóbbi 7 évben több mint 350.000-en választottak magánnyugdíjpénztár számlát.

Honnan tudom, hogy van-e elég SZJA-m a kedvezményhez?

Ökölszabály, hogy aki fizet SZJA-t, annak van elég adója, hogy ebből visszakapjon 20%-ot. Ha magyarországi alkalmazottak vagyunk, nyert ügyünk van, a 2021-es bruttó minimálbér 167.400 Ft-jából 15% SZJA, azaz havonta 25110 Ft SZJA-t fizetünk, ennek a 20%-a 5022 forint. Így havi 25.000 Ft nyugdíjjelegű megtakarítás mellett visszakaphatunk havi 5000 Ft-ot, állami adókedvezményként.

Ha nem alkalmazottak vagyunk, hanem választott tisztségviselők, lakást vagy házat adunk bérbe (és ezután fizetjük az SZJA alapú adót) vagy bármilyen más jövedelemből van befizetett személyi jövedelemadónk, ezt visszaigényelhetjük.

Ha nagyobb összegeket fektetnénk be nyugdíj-előtakarékosságba, jó, ha tudjuk, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla után a maximum adókedvezmény évi 100.000 Ft, a nyugdíjbiztosítás után évi 130.000 Ft, míg az önkéntes nyugdíjpénztár után évi 150.000 Ft.

Megéri az adókedvezménnyel foglalkozni?

Elsőre, pl. a minimálbér utáni havi 5000 Ft nem hangzik rosszul, de nem tűnik úgy, mint egy óriási összeg, amely különösebben meg fogja változtatni a nyugdíjas évek (vagy évtizedek) mindennapjait. Azonban a nyugdíjjellegű megtakarítások nem véletlenül tartanak legalább 10 évig, egyes esetekben akár több évtizedig. Mindenképp hosszú, sőt, rendkívül hosszú időre kell előregondolkodnunk.

Az alábbi példa ezt jól fogja szemléltetni. Vegyünk egy havi 25.000 Ft-os megtakarítást. 10 évre nézve csak az adókedvezményekből 600.000 Ft jön össze. És, ahogy írtuk fentebb, ezek is a befektetés részévé válnak, így ezen is keletkezik hozam. Ez 10 év alatt 120.366 Ft. Tehát nyugdíj-előtakarékossággal (és a megfelelő rubrika kitöltésével) több mint 720.000 Ft-hoz jutunk.

Nézzük meg mindezt 15 éves távlatban. Így az adókedvezmények teljes összege 900.000 Ft, az ezen keletkezett hozam pedig 301.415 Ft. Így 1,2 millió forint feletti összeget kaptunk az államtól.

20 év esetén 1,2 millió forint adókedvezmény hozama már 586.685 Ft, így az összes kedvezményünk 1,786 millió forint.

25 év nyugdíj előtakarékosság pedig 1,5 millió forint adókedvezményt és 998.754 Ft ezen keletkező hozamot jelent, összesen közel 2,5 millió forintot. Tehát egy hosszabb távú megtakarításban mindössze az adókedvezményekkel egy jó autó árát spóroltuk meg. Kellemes érzés úgy kezdeni a nyugdíjas korunkat, hogy csak a már befizetett adónkból így felvághatunk – vagy éppen letehetjük valami újnak az alapjait.

Hogyan lehet kiválasztani a számomra leginkább megfelelő nyugdíj előtakarékosságot?

Ahogy látjuk, sok millió forint, így az anyagi (és ezzel párhuzamosan az egészségügyi) életszínvonalunk is nagyban múlhat azon, hogy milyen nyugdíj előtakarékosságot választunk. Néhány tippet adunk a megfelelő termékcsalád kiválasztásához, de azt már elöljáróban is elmondjuk, hogy egyetlen cikkben nem lehetséges (és az Ön anyagi helyzetének részletes ismeretének hiánya miatt sem) itt megtalálni a legtökéletesebb megoldást.

A nyugdíj előtakarékossági számla igen különbözik a másik két termékcsaládtól: ezt azoknak ajánlják, akik nagyon jól értenek az értékpapír-kereskedéshez. Itt nincsenek előre összeállított portfóliók vagy más szakértői segítség, itt csak a számlatulajdonoson múlik, hogy mibe fektet (európai értékpapírok közül, amelyeknek részei a magyarok és a románok is). Ennek a költségei a legalacsonyabbak, és sokan ide pakolnak állampapírt: ez az előtakarékossági forma az adókedvezmény miatt érheti meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztár tagdíját sokszor a munkáltató fizeti, ez igen jól teljesített az utóbbi években a ’90-es évek végi és 2000-es évek eleji állampapíroknak köszönhetően, azonban sokak szerint a termékcsalád nem elég rugalmas, hogy a változó világhoz jól alkalmazkodjon.

A nyugdíjbiztosítás a költségek és az elérhető szabadság szempontjából a másik két termékkategória között helyezkedik el. Ez akkor ajánlott, ha még legalább 13-15 év van hátra a nyugdíjig, és legalább havi 10.000 Ft-ot félre tudunk tenni: ez a minimum a legtöbb pénzintézetnél.